Schuth Gábor már 26 évesen a férfi A-válogatott játékosait edzette

A szakember először a Budapesti Corvinus Egyetemre jelentkezett nemzetközi tanulmányokra, majd egy évvel később elkezdte a humánkineziológia alapképzést is a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen. A két képzést párhuzamosan elvégezte – sőt közben kézilabdaedzői oklevelet is szerzett -, majd a humánkineziológia mesterszak mellett, Erasmus-ösztöndíjjal az angliai Sunderlandi Egyetem diákjaként a sport- és edzéstudomány mesterképzésen is diplomát szerzett. Nemrég szintén a TF-en, elvégezte a sportteljesítmény-elemző mesterképzést is.

Tizennégy évesen döntöttem el, hogy a sport irányába szeretnék orientálódni. Habár sosem voltam élsportoló, gyerekkoromban több sportágat is űztem: kézilabdáztam, atletizáltam és cselgáncsoztam. Annak ellenére, hogy számomra nyilvánvaló volt, a sport lesz az én pályám, a szüleim más útra próbáltak terelgetni, ezért jelentkeztem először a nemzetközi tanulmányokra. Mivel kitartottam elképzeléseim mellett, párhuzamosan elkezdtem, majd elvégeztem a humánkineziológia szakot. Később, az angliai Erasmus-félévem során részt vettem Paul Bradley labdarúgás-specifikus kutatásában, aki több neves klub között az FC Barcelona tanácsadójaként dolgozott, jelenleg pedig a FIFA-ban lát el tanácsadói feladatokat, illetve végez fizikai elemzéseket világversenyeken.

Noha Schuth Gábor angliai tanulmányai során a Newcastle U18-as csapatánál is kapott munkalehetőséget, úgy döntött, hazajön, és a Ferencvárosnál kezdi el kamatoztatni tudását.

Angliában rengeteg olyan tapasztalatot szereztem - többek között a West Bromwich Albion FC-nél töltött tanulmányi utam során és a sunderlandi akadémián végzett gyakornoki időszakom alatt – melyek később nagy előnyt jelentettek a munkámban.

Erőnléti edzőként 2015 augusztusában kezdett el dolgozni az MLSZ kötelékében, azóta részt vett két U17-es Európa-bajnokságon és egy U17-es világbajnokságon, később a férfi A-válogatott stábtagjaként három Európa-bajnokságon is edzhette a futballistákat.

Miután eljöttem a Fraditól, mint utólag kiderült, a Ferencváros korábbi utánpótlás szakmai igazgatója, Theo Schneider beajánlott az MLSZ egykori sportigazgatójának, Bernd Storcknak. A szövetségnél akkoriban egy tipikus hetem úgy nézett ki, hogy vasárnap bejöttem az utánpótlás-edzőtáborba, csütörtökig ott voltam, majd pénteken az irodában dolgoztam, a szombatom volt egyedül szabad, és vasárnaptól kezdődött minden elölről. Ennek köszönhetően viszont már 26 évesen a felnőttválogatottnál dolgozhattam.

Schuth Gábor feladatköre sokrétű és szerteágazó, hiszen mindamellett, hogy a férfi A-válogatott vezető erőnléti edzője, sporttudományi csoportvezető is (koordinálja az utánpótlás-válogatottaknál dolgozó erőnléti edzők és fizioterapeuták feladatait), ezenkívül az edzőképzésben tart rendszeresen előadásokat és részt vesz oktatási segédanyagok kidolgozásában is.

Erőnléti edzőként a legfontosabb feladatom, hogy Szigeti György kollégámmal együtt a különböző kluboktól, különböző állapotban érkező játékosok frissességét egy szintre hozzuk. A játékosok egymáshoz képest teljesen más meccsterhelésből, felkészülési ritmusból érkeznek az edzőtáborba, ezeket mind figyelembe kell vennünk. Egy-egy összetartáson az erőnlétükön nem igen tudunk változtatni, inkább a regenerációs módszerekkel próbáljuk a legjobb állapotba hozni őket. Tartunk bemelegítést, levezetést, regenerációs gyakorlatokat, konditermi foglalkozást és egyéni foglalkozást, illetve azoknak a játékosoknak tartunk kompenzációs munkát, akik nem játszottak az adott mérkőzésen. Egy edzőtábori munkanapom általában úgy néz ki, hogy reggel elvégezzük a méréseket, ami alapján meg tudjuk határozni a játékosok izomfáradtságát, utána megbeszélést tartunk az edzőkkel, ahol átbeszéljük az adott napi tervet. Ha van lehetőség akkor még ebéd előtt megpróbálok elmenni edzeni. Majd jellemzően délután szoktak lenni az edzések, s este tíz körül stábmeetinggel zárjuk a napot.

Schuth Gábor elmondta, munkája során többször származott hátránya abból, hogy nem rendelkezik labdarúgóI múlttal.

Mivel nem futballközegből jövök, bizonyos viselkedési szabályokat meg kellett tanulnom. Alapvetően szeretem a kiszámíthatóságot, szeretem kontrollálni a saját dolgaimat, ebben a munkakörnyezetben viszont nagyon rugalmasnak kell lenni. Soha nem fociztam, ami az elfogadtatást is hátráltatta. Addig el kell mindig jutni, hogy az ember szakmailag tudja azt bizonyítani, hogy hozzá tud tenni a dologhoz. Viszont ehhez kell egyfajta nyitottság a vezetőedző oldaláról is, hogy nekem erre egyáltalán lehetőségem legyen. Nagyon fiatalon, labdarúgó-karrier és jelentős tapasztalat nélkül kellett dolgoznom nálam gyakran több évvel idősebb játékosokkal. Ez komoly kihívást jelentett és nagyon sok tanulsággal járt, ma már könnyebben kezelem ezeket a helyzeteket.

Pályafutása egyik legnagyobb sikere a 2022-es júniusi Nemzetek Ligája-selejtezősorozathoz kötődik.

Kilenc nap alatt négy meccset játszottunk, ennek következményében a magyar válogatottban hét olyan játékos volt, aki 300 percnél többet volt a pályán. Ezzel szemben a három ellenfelünknél (angol, német, olasz) összesen volt három olyan játékos, aki ilyen sok időt töltött a pályán. Nekünk, erőnléti edzőknek, ezt a hét játékost kellett a negyedik mérkőzésre is olyan állapotba hozni, hogy a lehető legjobban tudjanak teljesíteni. Egyrészt a játékosokon végzett méréseink is azt mutatták, hogy mindez sikerült, másrészt az eredményesség is ezt bizonyította. Ez a szerencsés együttállása volt a csillagoknak, ahol mindkettő működött. A mi munkánk az egy alapot biztosít. Nem attól fogunk nyerni mérkőzést, hogy jó állapotban vannak a játékosok – főként mivel a válogatottnál nem fejlesztünk, hanem optimalizálunk –, de ha a mi oldalunkról nincsenek jó állapotban, akkor kisebb eséllyel leszünk sikeresek.

Schuth Gábor immáron a tizedik szezont tölti a szövetségnél. További célja, hogy minél több tanulmányi úton részt vehessen, annak érdekében, hogy az ott gyűjtött tapasztalatokat a magyar labdarúgásban tudja kamatoztatni.