Sontra Tamás: „A magyar futballt felkészült, külföldi tudást hazahozó és azt itthon alkalmazni képes magyar szakemberek tudják fejleszteni”

Sontra Tamás pedagóguscsaládban nőtt föl Sárospatakon, ami a pályaválasztására is nagy hatást gyakorolt.

– Általános iskolában testnevelés és matematika tagozatos osztályba jártam, ahol édesapám volt a testnevelő tanár, édesanyám pedig a matematika tanár – mesélte. – Mivel egy vidéki kisvárosban, Sárospatakon végeztem el a gimnáziumot, ez a tény meglehetősen behatárolta az élsportolói karrierrel kapcsolatos álmaimat. Játszottam a helyi labdarúgócsapatban, emellett 15 évig úsztam versenyszerűen. A gimnázium után két választás között hezitáltam: testnevelőedző legyek-e, vagy építészmérnök. Végül a Testnevelési Egyetemre felvételiztem. Első év után úgy éreztem, hogy túl sok szabadidőm van, így párhuzamosan elkezdtem a Károli Gáspár Református Egyetemen a pszichológia szakot.

Sportolóként leginkább az úszásban ért el sikereket: országos bajnokságokon szerepelt, illetve egyetemistaként volt alkalma a későbbi többszörös olimpiai ezüstérmes Cseh Lászlóval és Takács Krisztián olimpikonnal egy mezőnyben úszni a Magyar Egyetemek és Főiskolák közötti Országos Bajnokságon. 

Sontra Tamás a pályafutását úszó- és labdarúgóedzőként kezdte. 23 évesen döntött a labdarúgás mellett, és egy évnyi gyakorlat után Újpesten kapott lehetőséget mint labdarúgóedző. Először a legkisebbekkel dolgozott, majd öt év tapasztalatszerzést követően technikai vezetőként folytatta, mindamellett, hogy továbbra is egy kiskorosztály edzője maradt. Majd 2016-ban a lila-fehéreknél kinevezték az akadémia igazgatójának.

– Szerettem kiskorosztályoknál edzőként dolgozni, és megszerettetni a legkisebbekkel a focit. Nem voltam az a klasszikus edzőkarakter, aki minden délután esőben, fagyban ott akar a pálya mellett állni, minden hétvégén meccsekre utazni, hosszú távon inkább az operatív feladatokban láttam magamat. Azt éreztem, hogy ez nem én vagyok, és ha ezeket a feladatokat nem végzem úgy, ahogy azt belülről elvárnám, akkor nem akarom, hogy a játékos esetleg miattam szenvedjen hátrányt. Ha edzőként nem is, de más szakmai vonalon előre akartam lépni, ezért elvégeztem az MLSZ és a Double Pass közös szervezésében induló akadémiavezető-képzést.

A Magyar Labdarúgó Szövetséghez 2020-ban került: dr. Barczi Róbert sportigazgató őt kérte fel egy új projekt irányítására, a felnőttképzés megújítására. Fórián Zsolttal, az edzőképzés vezetőjével két hónap különbséggel érkeztek az MLSZ-be, és a kezdetektől fogva szoros együttműködés jellemezte a két társterületet.

A felnőttképzés magában foglalja minden olyan szakember képzését, aki nem edzőként kíván elhelyezkedni a futballban: sportvezetők (akadémiavezetők, sportigazgatók), sportorvosok, masszőrök, technikai vezetők, videóelemzők, adatelemzők, játékosmegfigyelők, pályakarbantartók, szerelésfelelősök, valamint a biztonsági személyzet.

– Én alapvetően a vezetők képzésében veszek részt, sőt kifejezetten a leadershippel (vezetéselmélettel és gyakorlattal) foglalkozom. A többi tanfolyamon az irányelveket határozom meg, illetve vezetői témakörökben besegítek Fórián Zsoltnak az edzőképzés magasabb licencein.

Sontra Tamás irányítása alatt több, korábbi sokszoros válogatott játékos szerzett képesítést a Felnőttképzési Intézetben: többek között a sportigazgató-képzésen Juhász Roland vagy Király Gábor, a játékosmegfigyelő képzésen Gera Zoltán, az akadémiavezető-képzésen pedig Simek Péter. Sontra Tamás szerint előny, hogy ha a felvételiző már gyakorlati tapasztalatokat gyűjtött a labdarúgás közegében.

– Örülünk, ha a jelentkező komolyabb sportolói múlttal rendelkezik, de ez nem feltétel, továbbá az is előny, ha nyelveket beszél, vagy esetleg vezetőként dolgozott már. A felvételnél nem a lexikális tudás a fontos, sokkal inkább a gyakorlati tapasztalat megléte. Jó látni azt, hogy a felvételiző komolyan gondolja, és ezért energiát fektet önmaga képzésébe, megvan a belső motivációja. A képzéseknek célja az is, hogy a klubban dolgozó szakemberekkel a későbbiekben is megmaradjon a kapcsolat, és együtt tudjuk fejleszteni a magyar futballt – fogalmazott Sontra Tamás.

– Amikor külföldi szakemberektől várjuk a magyar foci jobbá tételét, akkor azt gondolom, hogy rossz úton járunk – tette hozzá. – A magyar futball előmenetelét felkészült, a tudást külföldről hazahozó, és azt itthon a gyakorlatban alkalmazni képes, hosszú távra tervező magyar szakemberek fogják segíteni. Tehát a külföldi szakemberek integrálása a magyar sportéletbe, azt gondolom, hosszú távon tévút. Nekünk kell kialakítani egy olyan sportszakmai vezetői réteget, akikkel megtaláljuk azokat a lehetőségeket, hogy jobbá, színvonalasabbá tudjuk tenni a magyar futballt.